Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gázi Kászim dzsámija

2012.02.27

Pécs belvárosában a Széchenyi tér északi felén kiemelkedik egy élénk zöld színű kupola. A város egyik jelképe, Gázi Kászim pasa dzsámijának török félholdas és keresztény keresztes tetőszerkezete.

A mohácsi csatavesztés utáni 150 éves török uralom alatt a Pécset elfoglaló törökök keleties arculatúvá változtatták a várost. A ma is török formájában látható Gázi Kászim pasa dzsámija helyén hajdan egy a XIII. században épült gótikus templom állt, amely Szent Bertalan apostol tiszteletére lett szentelve.

A törökök azonban azt a templomot lerombolták, és annak köveiből Gázi Kászim pasa parancsára építették meg a saját dzsámijukat. Miután népünk felszabadult a törökök hódoltsága alól, a templom is újból a katolikus egyházé lett.

Az építményt több ízben átalakították, ám a mai napig őrzi az iszlám építészet formáit. A minaretje azonban már a múlté, mert egy villámcsapás miatt annyira megrongálódott, hogy 1766-ban lebontották. 1933-ban félkörívesen bővítették ki a dzsámi belsőterét, így majdnem kétszerese lett a korábban is nagyméretű dzsáminak.

A pécsi dzsámi hazánkban a legnagyobb méretű, török korból fennmaradt építészeti emlék. A néhai iszlám templom belsőterében a falfestményeket Gebauer Ernő pécsi festőművész készítette.

A szamárhátíves kaptármintázatú ablakokon keresztül kellemes zöldes-sárgás fényekben játszó megvilágítást kap a templom belseje. Ma is megcsodálható a szépen díszített, Mekka irányába tájolt imafülkéje, a mihrab, mely a török időkben nem egészen így nézett ki. A falak egyes részein megkopottan ugyan, de rábukkanhatunk a Korán írásaira is.

Felfedezhetünk a sekrestyék szomszédságában két mosómedencét, melyek Gázi Kászim pasa fürdőjében voltak használatban, ma a szenteltvíznek biztosítanak megfelelő helyet.

A török dzsámiból így lett a pécsi Belvárosi plébániatemplom.

fotók: saso_20120214