Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zidinakörnyék....

2012.03.11

A tél elmúltával néhanap járom a várost. Járom Pécset, mert dolgaim vannak benne.

Ráérős dolgaim vannak, olyan fél órák - órák.... mikor hogy. Ilyenkor egy - egy nekem valamiért kedves helyre elmegyek, fotózom a várost, persze - és keresem azt a (nekem) régi Pécset, a múlt század '70 - '80 -as éveinek városképét. Sok helyen azért megtalálom. Több helyen átépítve, megújítva ugyan, ám ott vannak a régi ízek, illatok és sarkok. Főképp most, az igazi tél (február megmutatta nekünk - itt a 'mediterránumban' élőknek magát) elmúltával, a lassan érkező tavasz - várásban jó járkálni a városban.

Keresem a régi Pécset, azokat ami megmaradt belőle. Az egyik ilyen állandósága a Tettye, a Zidinakörnyék, a Puturluk és a Havi - hegy. Bár sok változás volt itt is. Megépült az északi kerülő út, az Ágoston tér környékéről a Kálvária utcán a Hunyadi útig, alagúttal (!), majd az Aradi vértanúk útján nyugati irányban tovább - követve a középkori Pécs városfalát. Az úttól északra eső rész a Tettye alatt a Zidina(környék) nevet viseli.

Délszláv eredetű a Zidina szó, mely a városrész lenti részét jelöli, amely a legközelebb esik a történelmi városfalhoz. A zidinaugyanis nagyobb falat jelent.

"Eredetileg a név nem egy utcát illetett, hanem egy területet, körzetet, vagy amint Pécsett ismételten jelentkezett, „környék”-et jelentett. A budai külvárosban ilyenek a Barátur, a Benga, a Fűzfás, a Gáspár és a Zidina környék. Ezeknek létrejötte a külváros furcsa terjeszkedési módjának következménye. Ugyanis nem csak a fontosabb utak, utcák mentén történt a terjeszkedés, hanem azoktól távol, sokszor hasznosításra alkalmatlan, meredek, de olcsó telkek csábították a szegényebb otthont keresőket. Vagy szöllők, legelők, rétek széle, árkok mente, ahol házcsoportok alakultak ki, esetleg utcák nélkül is... Nem csak helyi viszonylatban különleges a Zidina környék. Egy, a török időkben elpusztult középkori apácazárda helyén keletkezett. Maga a Zidina név nagy falakat, romokat jelent. A dominikánusok a török után hamarosan jelentkeztek és a romokra igényt tartottak. Egykori, a Színház tér területén volt, rendházukat a püspök ellenzése dacára, az onnan elhordott kövekből építették fel. Igényüket a város is tiszteletben tartotta annyira, hogy az egykori klastrom területén épült tucatnyi házat még 1752-ben is úgy tartotta nyilván, hogy azok a dominikánusok telkén épültek. Csak az a furcsa, hogy a városi iratokban a zidina szó sohasem fordul elő. Első alkalommal az 1864. évi utcanév rendezéskor találkozunk vele már nyomtatásban, amikor a mai Domonkos utcával együttesen a Zidina környéke nevet kapta. Valószínű, hogy az élő beszédben a név élt már kezdettől fogva, még mielőtt a domonkosok a falakat elbontották volna. Hogy az egykori zárda milyen mértékben volt romos, azt nem tudjuk. De elgondolkoztató az 1713. évi pestisjárvány egyik áldozatáról szóló anyakönyvi bejegyzés, mely szerint - mint már előbb olvashattuk - „... a külvárosban az apácazárda elhagyott falai között” halt meg.... Mivel ezek a környékek túlságosan nagyra növekedtek és a szerkezetük is igen zavaros volt, 1926-ban(?) rendet akartak teremteni és utcákra bontották azokat. Tucatnyi új utca keletkezett, melyek helyenként valóságos labirintust alkotnak. De az új utcákban alkalmazott házszámozás is éppen olyan. A „környék”-ek felbontása után sem egyszerű feladat egy házszámot megtalálni. A Menyhért utcában csak két ház van, a 10 és 12 számú. Vagyis az egyetlen eredmény az utcák és így az utcanevek számának növekedése volt..." (Madas József: Pécs telkei, házai és utcái )
Ez tehát a Zidina.... Régi házakkal, ablakokkal, ajtókkal, házfalakkal, rengeteg kis utcasarokkal, régi hangulattal. Kicsit álló idővel, amit olyannyira szeretek Pécsen...

Képgaléria: s@sofotó_20120303

 

 
 

Profilkép


 


Utolsó kép


Facebook


Archívum

Naptár
<< Június >>
<< 2018 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  


Statisztika

Online: 1
Összes: 55756
Hónap: 632
Nap: 29