Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szalamandrák nyomában...

2012.05.25

„A szalamandra, ez a gyíkforma és csillagos rajzú állat, csak szakadó esőben mutatkozik, száraz időben sohasem látható. Olyan hideg, hogy mint a jég puszta érintésével eloltja a tüzet. .... A szalamandra valamennyi mérges állat között a leggonoszabb. Mások csak egyes embereket sebeznek meg és nem ölnek meg egyszerre többet – nem is említve, hogy azok a mérges állatok, melyek megsebeztek valakit, belepusztulnak és a föld nem hordja őket többet – a szalamandra ellenben egész népeket megsemmisíthet, ha nem veszik elejét a bajnak. Ha felmászik a fára, megmérgez minden gyümölcsöt, s aki eszik belőle, megfagy, sőt ha azzal a fával, melyet csak a lábával megérintett, kenyeret sütnek, az is mérgessé válik, s ha a kútba esik, mérges lesz tőle a víz. .... Ha igaz volna, amit a mágusok állítanak, hogy t. i. a szalamandra bizonyos részei oltószerül használhatók a tűz ellen, mert ez az egyetlen állat, amely a tüzet eloltja, Róma már régen megtette volna ezt a kísérletet. ...” - Ezt beszéli Plinius, s az ő korától a mi napjainkig nagyon sokáig hittek és csak kevesen kételkedtek ez adatok helyességében. (Brehm: Az állatok világa /3. Szalamandrák)

A Mátrában volt dolgom és Bagolyirtás (Mátraszentimre) alatt egy meredek völgyben csobogó patak partján foltos szalamandrákba botlottam. Nagy szerencsének gondolom ezt a találkozást, hiszen ez a szurokfekete alapszínű feltűnő sárga - narancs foltokat, sávokat viselő jószág ritkán látható és Magyarország kevés helyén fordul elő. Az egyik élőhelye azonban pont a Mátra, illetve az Északi - középhegység hűvös patakvölgyei.

Kora tavasszal március-áprilisban bújnak elő telelőhelyükről (talajüreg, korhadt fatörzsek). Leginkább alkonyatkor és éjszaka aktív, ám ahogy most nekem - esős időszakban nappal is megfigyelhető. A párzási időszak májusra esik, talán ezért is láthattam ezen a viszonylag rövid patakpart szakaszon 10 - 12 példányt.

"A foltos szalamandra elevenszülő. A lárvák anyjuk testében fejlődnek sokáig és csak a fogantatást követő év tavaszán jönnek a világra. A nőstények éjjelente "szülik meg" lárváikat (40-60 kis szalamandrát is világra hozhat egy anyaállat). A lárvák 25-30 mm hosszúak, végtagjaik teljesen kifejlettek, fejük két oldalán 3-3 külső kopoltyúbojtjuk van. Vízi ászkarákokkal, kisebb férgekkel táplálkoznak. Őszre alakulnak át szárazföldi életet élő, levegővel lélegző példányokká és 4 évesen vállnak csak ivaréretté.

A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe tartozó 10-18 cm hosszúságú fajunk. Feje viszonylag széles, orrtájéka pedig lekerekített, kiugró sötét szemei és hosszúkás színes fültőmirigy-dudorok találhatóak mögöttük. Rövid, vaskos mellső lábain négy, míg a hátsókon öt ujj található. Háta közepén két sorban jól látható bőrmirigyek domborodnak, az oldalán pedig barázdák tagolta szemölcssor húzódik. Egész teste nyirkosan fénylő mélyfekete, hasa nemtől függően szurok fekete vagy lilás fekete. A sötét alapszínen változatos árnyalatú, egyedileg változó mintázatot visel, melynek színe a citromsárgától a mély narancsvörösig terjedhet.

Ez a feltűnő mintázat figyelmeztet mérgező bőrváladékára (salamandrin nevezetű alkaloida), mely szembe vagy szájba jutva nyálkahártya gyulladást okozhat, kisebb testű emlősök esetében pedig ez társulhat izomrángással és szapora légzéssel is." (VADONLESŐ)

Ahogy az írásom bevezető soraiban írtam, a szalamandrához rengeteg néphiedelem kapcsolódik. Egykoron borzalmas, félelmetes állat hírében állt. Csodálatos szörnynek, a kéjvágyat elutasító erényes állatként tüntették fel. A római törvénykönyvekben méregkeverőknek nyilvánították, és halálra ítélték azt, aki embertársának a szalamandra valamelyik részét beadta.

Más hiedelmek a tűzzel hozzák kapcsolatba. Arisztotelész azt mondta, a szalamandra szereti a tüzet, de a tűz nem szereti a szalamandrát, ha véletlenül beesne a lángok közé, a tűz azonnal elalszik.

A szalamandrák azonban az alkimistáknál játszották a legfontosabb szerepet, mert ott a tüzet és a ként jelképezik. Az aranyművesek anno kegyetlen ceremóniával égették meg a szerencsétlen állatot. Azt hitték, ha szegény teremtést olvasztótűzre teszik, majd egy idő után higanyt csöpögtetnek elszenesedő (mérges) testére, akkor megkapják az óhajtott fémet.

Szerencsére napjainkban is megtalálhatók még ezek a különleges állatok. Védettek, eszmei értékük 10.000 Ft.

felhasznált cikkek, irodalom:

http://www.tothkornel.hu/kutatomunka

http://www.vadonleso.hu/fajok/keteltuek/foltos_szalamandra/

http://rostae-books.com/szalamandra.html

facebook fotóalbum ITT, ide kattintva!

képek: saját fotók / ©saso 2012.május